Nem tagadom, mindig is közel állt hozzám a szilva. De inkább a gombóc, mintsem a pálinka formájában. Mivel a nyakunkon a nyár, és vele együtt a forróság is, így megfelelő védőitalról kell gondoskodom míg otthon a meleg lakásban várom, hogy a gép kimossa a nyaralás alatt felgyülemlett ruhákat. Gondoltam, hogy igyak egy jó GinTonikot? De a kezembe akadt néhány, a napokban szerzett szuper kinézetű talpas pohár, amin Unicum Szilva felírat díszeleg. Ohh! Egy jó kis Zwack Szóda lesz a megoldás! A fagyasztóból elő is vettem egy tömb jeget, ami mire elkészítem a koktélt, pont fel fog melegedni annyira, hogy finom mozdulatokkal le tudjak belőle vágni egy szeletet, ami pont belefér a pohárba. A leszelt tömbjég kisebb felülettel rendelkezik mintha több kockát használtam volna, igy lassabban fog olvadni mintha az eredeti recept szerint, zúzott jéggel készíteném. Így tovább marad élvezhető az ital felvizesedés nélkül. (Bár nem tartott sokáig így sem... :-D )
Leszeltem az alaposan megmosott citrom héjából két darabot, amiket a pohár szája felett kissé megcsavartam és beledobtam, hogy az illóolajok szépen kijöjjenek és aromát adjanak az italnak. Ugyanígy jártam el a naranccsal is. A citromot ismét kézbe fogtam és a nagyitól örökölt citromfacsaró segítségével a levét kipréseltem, amiből 20ml-t a pohárba öntöttem. Mivel az alapszeszünk is édeskés, ezért kevesebb cukorszirupot, úgy 15ml-t öntöttem még a pohárba. Ja! Ezt a koktélt nem fogom rázni, hanem a pohárban fogom felépíteni. Ezt elfelejtettem mondani az elején, így most, aki odaképzelte olvasás közben a shakert is a kis konyhaasztalomra, attól elnézést kérek. Elérkeztem arra a pontra, amikor is megfogtam a Gömbkólát és 40ml-t kimérve a poharamba töltöttem. Mielőtt nyakon öntöttemvolna egy kis szódával, levágtam a jegemet. 
Egy IKEA-s vágódeszkára tettem a darab jeget a legsimább felületével, a nagy disznóölő késsel pedig finoman elkezdtem vágni a jeget. Mikor egy jó, 1-2mm-es kis árkot képeztem a jégen, rajta hagytam a kést és egy törőfával finoman ütögettem a kés hátát végig a jégre merőlegesen tartva. Az egyik kis ütésnél pedig szépen elvált egymástól a két jégdarab. Wunderbar! A kis jéghegyem pont beleillett a pohárba, már csak az volt hátra, hogy felöntsem szódával a koktélt. A jeget kissé megemeltem pár alkalommal egy csipesz segítségével, hogy visszazuhanva összekeverje az italomat. Még a díszítés maradt hátra, ami egy hámozóval, hosszanti irányból leszedett uborkaszelet jelentett. Ezt finoman korbetekertem a pohár szélén belülről. Közel hajolva a friss uborka illat megjobban ínycsiklandozóvá tette a kis italom.
Már csak a megfelelő pillanatot kellett megvárnom, hogy a sárga villamos elrobogjon a hattérben miközben a koktélt fotózom a fehérvári úti kis albérlet ablakában. És végre megérkezett, igy más nincs hátra, csak élvezni az enyhén bubis felfrissítő italt. Nincs is jobb, mint így kezdeni a hetfőt! Legyen boldog hetetek!
