Láttam egy jó kis videót arról, hogy is kell megpucolni egy gránátalmát. Mindig szenvedtem vele az étteremben is, így kíváncsi voltam egy könnyebb módszerre. Biztos a bénázásom is közrejátszott abban, hogy nekem nem sikerült olyan könnyen és szépen szétszednem mint az indiai pasasnak a videón. De lehet csak azért mert már öreg, összeaszott gránátalma volt csak a Spar-ban. És mit is akarok belőle csinálni? Grenadint! Ha lapozgattál már a könyvesboltban koktélos könyvet és kíváncsian olvasgattad az ismeretlen összetevőket, biztos talalkoztál párszor a grenadin nevével. Egyébként a francia grenade, azaz gránátalma szóból származik. 

Szóval kiszemeztem a gránátalmát és egy 250ft-os fokhagymatörő ( vagy vehetsz valamelyik koktélboltban 2500ft-ért muddlert, ugyanaz... ) segítségével próbáltam kisajtolni belőle a levet. Kis teaszűrővel finom kis 100%-os gránátalma levet kaptam. Kóstolás után, egy deci levem maradt, amiben 100g cukrot addig kevergettem, míg fel nem oldódott mind. Felcimkéztem és a hűtőbe tettem későbbi felhasználásig. 

Anyuéknál jártam ebédelni, mikor is az asztalra dobtak egy üveg konyakot, mondván nekik nem ízlik, biztos tudok belőle csinálni valamit. Hát franciának francia volt, de csak Brandy, nem Cognac, azért a táskámba dobtam, valamire csak jó lesz. Nem telt el egy nap, és gondoltam csináljunk is akkor vele valamit. Kinyitottam a hűtőt és a mézszirupért nyúltam, de akkor láttam meg a korábban készített grenadint. Úgy gondoltam itt az idő kipróbálni, mit is tudnak ezek a franciák. Fogtam a sékeremet és 20ml-t öntöttem a házi grenadin szirupomból. Hozzápréseltem 20ml francia riviéráról származó citromot és persze 50ml frissen szerzett francia brandy-t. Gondolkodtam mi van még a franciáknál, de csak a Gall Kakas felesége jutott eszembe, így egy tojásfehérjét adtam a kotyvalékhoz. 

A tojásfehérjés rutinokat követve, elöbb csak a löttyöt ráztam össze, majd jeget adtam hozzá és egy erős második rázással jól le is hűtöttem az italom. Leszűrtem az ablakba állított coupe pohárba. Díszítés gyanánt egy citrom spirált kapott a tetejére, harmonizálni fog az elhaladó villamossal. 

Egészségünkre ;) 

Az Őszre mindenki úgy gondol mint egy szomorú hónap, a rideg és kellemetlen tél előhírnöké, mint ahogy a népszerű sorozatban gyakran felcsendül: The Winter is Coming... 

Persze az Ősz nem ennyire félelmetes. Csodás meleg színekkel telnek meg az erdők, a bormámoros szüret is ilyenkor van, később bontani lehet az újbort, lemerni milyen volt a szezon. És ha már szezon, a pergető horgászok is ilyenkor lehetnek igazan elemükbe a csukák és süllők legnagyobb bánatára. 

Természetesen jó PR nélkül nem tudjuk megszerettetni és kellemessé tenni az őszt. De egy kis fűszeres, édes körtés felüdülés talán jó irányba tolhatja el az ősz megítélését. 

Nem újkeletű a dolog, régi Jamie Oliveres jegyzeteimet kerestem elő és egy ott talált kis koktélt egyszerűsítettem le. Mint köztudott, szeretem a gin-t, igy egyértelmű volt, hogy ahhoz fogok hozzányúlni. Ki is mértem egy pohárba 50ml-t, majd a frissen vásárolt rozmaring száráról leszedegettem a kis illatos leveleket és a pohárba dobtam fürödni a ginnel. Nyugodtan magára hagyhatjuk őket úgy öt percre, nekik is kell egy kis intim együttlét. A régi kis citromfacsarón megkínoztam a hűtőben talált fél citromot. Pont elég lesz a leve, bár csak 20ml-t fogunk felhasználni a koktélhoz. Az édességről két összetevő fog gondoskodni, az egyik a friss körte lesz. Úgy 48g puha, héjától megfosztott körtét egy fakanállal jól szétnyomkodok a séker aljában, erre öntöm rá a hűtőben mindig lévő 1:1 arányú cukorszirupot. Jelen esetben 15ml-t. Hozzáöntöm a citromlevet, es egy kis szűrőn át a rozmaringos ginünket ami pont annyi rozmaringos ízt vett fel amire nekünk szükségünk van. A szokásos módon jéggel töltjük a sékert és jól összerázzuk. Ha jól dolgoztunk a fakanállal és a jéggel akkor koktélunk finom krémes állagot fog kapni, amit az előre hűtött koktélospohárba öntünk. 

Csodás a koktélunk, de valami még hiányzik. Nem, nem a villamos a képről, az tudom, hogy mindig jön. Díszítés kell rá. Ha szerencsésebb helyzetben vagy mint én (kb. a lakosság 98%-a, a szerk.) és van sütőd, akkor sütőpapírra vékonyra szelt körteszeleteket helyezel, megszórod némi porcukorral és a sütőben szépen megkaramellizálod. Ha nincs, órákon keresztül sütögetheted a palacsintasütőben folyton forgatva :D Szóval a kis karamellizált körteszeletünket a koktél tetejére helyezzük, a maradékot (ha éppen nem etted még meg mind) a koktél mellé tehetjük, kizárólag dekorációs célzattal. 

Hoppá, itt a villamos, mennem kell fotózni. Egészségünkre!

Meleg színekbe borult a természet és a lakásban is lassan neki kell kezdeni fűteni. Kertekből bekerülnek az utolsó termények, a gyümölcsös standokat ellepik a faragni és ennivaló tökök. Tökfőzelék, ki nem állhattam gyerekkoromban, bár szerintem azóta sem ettem. Évek folyamán változik az ember ízlése, hisz 4 évesen én sem szerettem a sört, ma mégis igencsak nagy élvezettel fogyasztom. Gondoltam próbáljunk rá a tökre is, hátha változik a véleményem róla. Persze nem álltam neki tökfőzeléket csinálni, csak egy kis cukorszirupot.  

Első körben felszeleteltem a tököt, levagdostam a héjat róla és apró kockákra vágtam amit a forró serpenyőbe dobtam. Csak úgy magában kezdtem sütögetni. A hő hatására a tökben lévő cukor karamellizálódik és megváltoztatja kicsit a tök ízét. Kb. 100grammnyi frissen sült tökkockát tettem egy lezárható IKEA-s zacskóba úgy 100g cukor kíséretében. Kipréseltem belőle a levegőt amit tudtam (ha van otthon vákumgép, az csodás erre) és lezártam.  Ugyanezt a folyamatot megcsináltam nyers tökkel is, úgy nem volt olyan intenziv az íze mint vártam.

Kb. 18 órára magára hagytam majd egy teaszűrő segítségével leszűrtem az igy elkészült sülttökös szirupot. Nézegettem tökös recepteket a neten, hisz a konyha másik végéből rengeteg ötletet és inspirációt lehet meríteni az italokhoz is. Elég sok recept említi a zsályát mint fűszer, így pizsamában leballagtam az alattam lévő kisboltba és beszereztem némi szárítottat a Kotányitól. Friss persze klasszisokkal jobb lenne, majd jövőre csinálok kis fűszereskertet az ablakban, vagy anyuéknál a 18-ban. Tökről nekem folyton Amerika jut eszembe, és ha Amerika akkor Bourbon. Így nagyjából össze is állt a recept. Az édeskés íz ellensúlyozására facsartam egy kis friss citromlevet. 

Minden összetevőt beleteszünk a sékerbe, feltöltjük jéggel, amennyit bele bírunk préselni a rázó edényünkbe és jó alaposan összerázzuk. A koktélt whiskey-s pohárba fogom kitölteni. Egy nagy darab jeget teszek a pohárba. A nagydarab jég lassabban olvad, igy kevésbé vizezi fel az italunkat, viszont tovább tartja hidegen. Lehet rendelni az ebay-ről 300ft-ért szilikon jégkockaformát ami frankó nagy kockákat ad nekünk, persze ha akarunk várni 2-4 hetet a formára. Ha nem, csak töltsünk meg egy nagyobb műanyag edényt vízzel, dobjuk ki a fagyi dobozban lévő pörköltöt a mikróba és a helyére mehet is be a jegünk. Általában másnap reggelre már kész is a jég, amit egy nagyobb konyhakéssel körültekintően fel lehet darabolni. Erről még írok később ;)  

Szóval a kész koktélunkat a pohárba töltjük. Nem tudom miért, de nekem a bourbon-höz mindig narancsos díszítés ugrik be elsőnek. Meg is kopasztok egy narancsot és feltekerem spirálisan a héját amit beszorítok a jégkocka mellé és a tetejére egy édes Amarena cseresznyét teszek. Kész is, fogaszuk egészséggel ezen a hűvös őszi napon :)

Van egy kedves ismerősöm, aki él-hal a levenduláért, gondoltam meglepem egy kedves kis koktéllal. Pár napja amúgy is vettem némi levendulát amit szétszórhatok a ruháim között a molyok ellen, miért ne használhatnám fel akár szirup készítéséhez is. Így fogtam egy edényt, beletettem 2dl vizet és 7,5gramm szárított levendulát, amit egy nagyobb fűszerboltban vettem. Ötven fokra melegítettem fel a vizet és hagytam a levendulát úgy 15 percet fürödni benne. Lekapcsoltam a gázt, 200g cukrot adtam hozzá és az IKEA-s kanalammal addig kevertem míg az összes cukor fel nem oldódott. Egy műanyag teaszűrővel megszabadítottam a szirupomat a darabos levendulától. Egyet meg nyomtam rajta a kanállal, hogy minden értékes aroma kipréselődjön az ázott virágokból. A szirupunk kész, nekiállhatunk a koktélnak. 

 
A koktélhoz tojásfehérjét fogok használni. Anyutól hozott tanyasi tojásról leszedegetem a pihéket és megmosom majd megtöröm. Két félre szedem a héjjat és óvatosan elválasztom a tojásfehérjét a szép narancsos sárgájától. Dobálom egyik fél tojáshéjból a másikba, amig csak a sárga marad a héjban. Félreteszem, jó lesz a későbbi rántottába. Ha tojásfehérjét használunk a koktélhoz, mindig ez legyen az első amit előkészítünk. Nincs is bosszantóbb annál, mint mikor a drága italt elkészítjük és belecsöppen a sárgája is vagy éppen záp a tojás. Brrr... 

 
A tojásfehérjére ráöntök 20ml Levendula szirupot amit 20ml frissen facsart citromlé követ. Végezetül jön a legdrágbb összetevő, a 40ml london dry gin. Mivel tojásfehérjét használunk és, hogy ez jó krémes habot adjon a tetején, először jég nélkül rázzuk össze a sékerben. Majd óvatosan kinyitjuk, mivel a tojás miatt némi gázképződés is megfigyelhető. Ezután már jéggel rázzuk jól össze, ami csak a csövön kifér. Egy lehűtött koktélospohárba szűrjük le a kész italunkat, amit az ablakba tehetünk vagy olyan helyre ahol megfelelő fény van arra, hogy képet csináljunk róla az Instagramra és megmutathassuk ország-világnak milyen nagyszerű koktélt csináltunk otthon magunknak. Szórjunk még némi szárított levendulát a koktél tetejére, vagy ha tudsz szerezni akkor egész szárított szárat, hogy az első kortynál az orrod is érezze a kellemes levendula illatot, ne csak a szád az ízt. 

Gabcsi, hol vagy? Kész az italod!

Örülök neki, hogy végre jött néhány visszajelzés a bloggal kapcsolatban. Szakmabeliektől "azt kaptam meg", hogy a blogon eddig megjelent koktélok mind egyszerűek, semmi különleges nincs bennük. 

Ebben teljesen igazuk van! Mint ahogy a blogon elrejtve látható, hogy pont a laikusoknak, a konyhában ténykedni szerető embereknek szánom az írásaimat, akik otthon, néhány összetevőből koktélt tudnak csinálni és ezzel fel tudnak dobni egy partit vagy a hétköznapjaikat. 

Készül a hibiszkusz tea

A most bemutatott koktél is ilyen lesz. Ismét egy sziruppal fogjuk feldobni az eddig is igen kedvelt Gin és citromlé kombinációt. Most szaraz Hibiszkusz virágból készítettem egy erős teát. A virágot fűszer vagy gyógynövény boltokban be lehet szerezni, hisz rengeteg jó tulajdonsággal bír. A teát nem forralom fel teljesen, csupán 60-70 fokra és hagyom ázni egy 5 percet és csak utána adok hozza annyi cukrot, amennyi a víz mennyisége. Cukorral elkevert erős teát hagyom lehűlni szobahőmérsékletre és csak azután szűröm le egy kis üvegbe. Így egy 1:1 arányú cukorszirupot kapok, amit a hűtőben tárolva 2 hétig nyugodtan használhatok. 

Szóval a koktél, amiért az oldalra tévedtél, 40ml ginből, 20ml frissen facsart citromléből, egy kis darab érett körtéből és 20ml Hibiszkusz szirupból áll. A körtét egy nyomófával összetörjük a séker alján, majd hozzáöntünk minden más összetevőt és jó sok jéggel jól összerázzuk mindaddig, míg a séker oldala nem lesz fagyos. Ebben az esetben biztos lehetünk abban, hogy az italunk megfelelően lehűlt. Egy szűrő segítségével az előre lehűtött koktélospohárba öntjük az italunkat. A tetejére meg szórok némi száraz virágot, ami nem csak a látványt dobja fel, hanem finom illata az orrunkat is stimulálja, ezálltal teljesebb lesz a koktél fogyasztás közbeni élményünk. 

Remélem lesz aki otthon elkészíti ezt a koktélt magának és barátainak :)  

Gondoltam ha már 2 napot  eltöltöttem Nagy Zoltánnal és még pár lelkes bartenderrel a szirupokról szóló eszmecserén, akkor kipróbálom az ott elhangzottakat. Bár, már korábban is készítettem szirupokat, de most jobban rá lettem világítva hogy is működik a cukor. Mennyi módon elkészíthető és a hőmérséklet sem mellékes az íz szempontjából. Kicsit el is gondolkodtam és már nem vágyakozom azon gumibékák iránt a sarki Sparban. 

Pár hete vettem egy sós karamellás teát. Jamie Oliver éttermében sós karamellás fagyi volt a Brownie tetején. Mivel én nem szeretem a csokit úgy igazából, így csak a fagyit halásztam le a tetejéről. Akkor meglepett ez az íz és azóta nagy rajongója vagyok. Felvértezve az új tudással, egy erős teát készítettem belőle. Nem forraltam fel, csak úgy 60-70°c közelébe melegítettem, majd levettem a tűzről és némi kevergetés mellett cukrot adagoltam hozzá, hogy meg legyen az 1:1 (1 rész cukor és 1 rész vizes alkotórész) aranyú cukorszirupom. Közel fél órát hagytam állni, majd leszűrtem és kis üvegbe töltve elkezdtem a koktélomat készíteni. 

Egy tiszta dunsztosüvegbe 10ml sós karamellás cukorszirupot raktam. Erre öntöttem néhány rázásnyi Angustura bitters-t, majd az 50ml Bourbon whiskey-t. Egy nagy kocka jeget tettem hozzá és a bárkanalammal keverni kezdtem jó egy percig, míg annyi víz ki nem olvadt a jégből, ami igazán élvezetessé tette az italt. És persze jól le is hűtötte.  

Whiskey-s pohárban öntöttem ki, ami már várt rám az ablakban egy nagy darab jéggel. Egy frissen leszelt narancshéjat fogtam, amit megcsavartam az ital felett, igy a narancsos illóolaj az ital tetejére került, ami plusz hatást gyakorol az orrunkra, es ezálltal az ízlelésünkre is.

Itt az ősz, újra érdemes rablóhalakra pecázni, sajnos a lányok már nem járnak bikiniben és az alattomos betegségek is megjelentek. Most is szipogva, körül ölelve használt zsebkendőkkel és forró teát kortyolgatva ülök a gép elött. A gyógyszertárban állva az előttem lévő hölgy fecskendőket vásárolt valami madárfióka neveléséhez. Ez szöget ütött az amúgy is sajgó fejembe és az asztalra csapva én is kértem öt darab mini fecskendőt, hátha jó lesz valamire. 

Mivel az alkohol fertőtlenítő hatású, gondoltam jót tenne egy koktél a gyógyulásom érdekében. Amúgy is forró teát iszunk mezzel és citrommal. Csodás megvilágosodás! A Honeymoon in Budapest koktélom pont ezeket tartalmazza! Csakhogy itt szürcsölgetem a teát, amibe az utolsó csepp mézet raktam bele. Béláim, gondolkodjunk! Akkor a mézet kihagyva forduljunk más koktélhoz, hisz majd mindben van frissen facsart citromlé. Legyen mondjuk Gin, hisz azt szeretem, a citromlé is oda van készítve hozza és mivel nincs mézem igy marad a cukorszirup. Tökéletes Tom Collins lenne, de nincs itthon szódám felönteni, így marad a rövid verzió. 

40ml Gin kerül a sékerbe, 20ml frissen facsart citromlé és 20ml 1:1 cukorszirup. Ezeket mind jéggel jól összerázom és egy whiskey-s pohárban törött jéggel prezentálom, tetejére még kerül egy citromkarika. Leporolom a sarokban álló üvegcsét, amiben Crème de mûre van, ami feketeszeder likőr. Ez az utolsó összetevő a Bramble nevű koktélhoz. Mindig szenvedtem vele, mert úgy mutat igazán, ha a vendég előtt öntöd rá és azt látja, hogy szépen kúszik le a koktél aljára. Sokszor kis kancsóban adtam mellé, így a pincér fejezte be a koktélt az asztalnál a vendégek nem kis örömére. Most a kis fecskendőkkel új lehetőség nyílik arra, hogy a végső felhasználót is bevonjuk a játékba és ő is magáénak érezze a koktélt. Így a crème de mûre-ből felszívok 5ml-t a kis fecskendőmbe és szépen a koktél tetejére helyezem. Így mindenki maga játszhat egy kicsit doktorosdit a saját gyógyulása érdekében. 

Egészségünkre ;) 

What’s up Doc? Vagyis: Mi a hézag, Hapsikám? Hangzott el a kérdés milliószor Tapsi Hapsi szájából. És, hogy miért is jön ez most ide? Mert a mai koktélunk a répa körül fog forogni. Igen, a répa és a koktél szó egyszerre szerepel egy mondatban és kapcsolat is van köztük!  

Elsőnek csináljunk egy kis répaszirupot. Ezt érdemes egy nappal korábban elkészíteni. Fogj egy visszazárható IKEA-s zacskót, szeletelj fel egy szimpatikus répát es adj hozzá 79gramm kristálycukrot. Préseld ki belőle a levegőt és hagyd állni egy napig. Másnap a zacsiban egy narancsos ám nem zavaros lé lesz. a cukor kiszívta a nedvességet és a répa izét is szeletekből anélkül, hogy valami zavaros trutyivá válna. Szóval a szirupunkat leszűrjük és egy kis üvegben tároljuk további felhasználásig. 

Fél óra után már oldódik is a cukor

Akkor lássunk is hozzá a fura koktélunk elkészítésének. Az alapszeszünk Gin lesz, mivel én ezt szeretem, de nyugodtan lehet kísérletezgetni Rum, Bourbon vagy bármi más szeszekkel is ami nekünk tetszik. 40ml Gin kerül a sékerbe. 20ml friss citrom levet facsarok bele. Kb. 15ml répa szirupot adok hozzá. Megkóstolom, és ha azt érzem szükséges, még adok hozzá. A frissesség érzés fokozására adok bele néhány hámozóval leszelet friss répaszeletet. A séker tetejébe pedig leválasztok egy tojásfehérjét. Ez teljesen opcionális, én személy szerint imádom. Jobb kinézete lesz a koktélnak. Ha tojást alkalmazunk érdemes elsőnek szaraz sékeléssel összerázni, azaz jég nélkül, hogy kicsit felhabositsuk a koktélunkat. Másodszorra már jéggel rázzuk össze jó alaposan és leszürve “tálaljuk” egy lehűtött koktélos pohárban. Díszítésnek egy szelet répát tehetünk a koktél tetejére. 

Mi a hézag, Hapsikám?

Remélem ízlik majd :)  

Mi is ez a francia szó? Egy nagyarcú módszer arra, hogyan is nyissunk ki egy üveg pezsgőt a lányok elött és késztessük őket bepisilésre az örömtől. Természetesen én is erre használom. 

Az eredete Napóleonig nyúlik vissza, ahol a könnyű lovasság ikonikus fegyverét, a szabját használták arra, hogy lefejezzék az üveget (franciaknál amúgy is nagy hagyománya van a fejlevételnek...) valamilyen ünneplés megkoronázásaként. 

A módszer lényege, hogy az üveg csupasz nyakán, egy lehetőleg kemény tárggyal végig haladva az üveg gallérját megütve, szépen leválik az üveg teteje. Nem, nem a dugót lőjük ki belőle. Szabályosan letörik az üveg szája, benne a dugóval.

Az üveg két félből van összeállítva. Ha megfogsz akár egy Piroska szörpös üveget is, láthatod, hogy egy-egy csík fut végig mindkét oldalon. Ha majd jól lehűlt a pezsgőd, ennek a csíknak a mentén kell a kést végig húzni és megütni az üveg gallérját. Igyekezni kell hogy a kés és az üveg nyaka 90 fokos szöget zárjon be. El kell távolítani minden csomagolást az üveg nyakáról és a dugót védő kis rácsot feljebb kell drótozni. Normális esetben a rács az üveg szájának alját fogja, pont azt a részt ahol nekünk meg kellene ütnünk a gallért, de ha ott hagyjuk a drótot az tompítani fogja és nem tudjuk letörni az üveg tetejét. Én szeretem még egy kicsit hűteni az üveg nyakát. Fejjel lefelé beleállítom egy nagyobb kancsóba vagy borhűtőbe amibe jeget és vizet teszek. 

Van még egy fontos összetevője a mutatványunknak, ez pedig a nyomás. A pezsgősüvegben uralkodó nyomás segíti leginkább azt, hogy képesek legyünk lerepíteni az üveg száját. Itt felhívnám a figyelmet arra, hogy semmiképp se irányítsuk az üveget embertársunk felé. Érdemes  ezt a szabadban végezni és lehetőleg ne a szomszéd ablaka irányába, ez nem fogja segíteni az amúgy sem túl baráti viszonyt. 

Persze a katarzis élményét lehet fokozni azzal, hogy a szabja vagy kés helyett más eszközt használunk a kinyitáshoz. Én személy szerint az üvegpoharat szeretem, de lehet próbálkozni iPhone-val, kulccsal és még számtalan mással, elég csak a sabrage szót beírnunk a YouTube-ra. 

Itt egy videó arról, én hogy nyitom ki. (bocsánat a szar álló videóért :)) 

Nincs is annál rosszabb, mint mikor az ember egy “Élsz még?” üzenetre ébred. Az SMS elolvasása után nyilal bele a fájdalom elsőnek az ember fejébe. Vasárnap van. Buliból hazafele megint elfelejtettem vizet inni és gondoskodni a megfelelő vitaminpótlásról. Ha már az éjjel elfelejtettem, most reggel pótolom a hiányosságot. Minden felelősségteljes férfinek fent kell, hogy legyen a pénteki bevasarlólistáján a paradicsomlé, közvetlenul a 12 db-os óvszer alatt. Negykézláb mászok el a hűtőig és örömmel tölt el a tudat, hogy nekem is lapul némi paradicsomlé az ajtóban.

Kiszedek minden összetevőt. Egy kis Erős Pista, egy kis reszelt torma és némi fűszert is találok a konyhaszekrényben. Csodás hely az az ázsiai bolt a vásárcsarnok mellett, mindent be tudok szerezni, ami az italok készitéséhez szükséges. Ott tettem szert zellersóra is. A polcokon kutatva megakadt a szemem a fekete són. Egyből tudtam, hogy remekül fog majd mutatni a vörös paradicsomos italommal. Azt hiszem minden meg is van.

az összetevők

A sékerbe egy csipetnyi zellersót rakok. 
Ráörlök némi fekete borsot.
Egy kiskanállal némi reszelt tormát és Erős Pistát is teszek bele. 
Egy félbevágott citromból kb. 15 ml levet adok a mixhez. 
6-7 alkalommal megrázom a fejjel lefelé forditott Worchester szószt.
A szekrényből kiveszek egy felespoharat és megtöltöm vodkával, kutyaharapást szőrével, dörmögöm a bajszom alatt.
Felöntöm az egészet paradicsomlével.

A sékerbe egy nagy kocka jeget teszek, majd a tetejére egy szűrőt helyezek, átöntöm a séker másik felébe, aztán vissza. Ezt a folyamatot megismétlem még pár alkalommal.

A koktél kész, így visszapakolok mindent a hűtőbe, és az alsó fiókban lévő zellerről letörök egy kisebb szárat. Az én micro méretű fagyasztómban szerencsére a jég mellett elfér néhány pohár is. Kiveszem az egyiket és a hirtelen párásodást kihasználva a csap felett elkezdem besózni a poharat a fekete hawaii sóval. Gyorsan bele is töltöm a finoman lehűtött koktélomat. Díszítem még a kis letört zellerrel és a titokban készülő reggelimből beleteszek egy ropogósra sült bacon szeletet.

készen vagyunk!

Számhoz emelem és a sós pohár széle felkészít az ízélményre, közben az orromnak nekinyomodó zeller finom illata a szaglásomat is megdolgoztatja. Az utolsó korty után elégedetten teszem le a poharam és be is villan egy kellemes emlék a tegnap estéről…