Madam und herren: Muzik, muzik, muzik...  Hát, jó estét kívánnék akkor mindenkinek, Ezen a jó hangulatú klubdélutánon... mint ahogy a Bëlga is énekli, remek kis délutánon vagyunk túl, ugyanis a Farm Gastrobarban került megrendezésre a Bottle life jóvoltából nemrég az országba került Italicus első koktélversenye. Az Art of Italicus névre keresztelt verseny hivatott kicsit megmozgatni a bártenderek fantáziáját, hogy kicsit artisztikusabbá tegyék koktéljaikat. Volt, aki inspirációját mutatta meg képeken vagy alátét formájában, az egyetlen hölgy induló remek víztiszta jeget és virágszirmokat használt koktélja képi világának színesítésére. Vagy volt, aki elkészítette a koktél csoki változatát is és használta a prezentációhoz! Kilenc magyar bártender mérettette meg magát határainkon innen és túl, képviselve a bárjaikat. 

Nagy Orsi itala

A zsűri érdeklődve figyel

A megmérettetés résztvevői megmutatták, hogy az Italicus Spritzen kívül milyen más, bonyolúlt vagy éppen egyszerű italokat lehet kihozni ennek az édeskés likőrnek a felhasználásával. A kellemes hangulatú, olykor családiasnak tűnő rendezvényen - lévén ez a bárszakma igen kicsi, és mindenki jól ismeri egymást - remek italokat és prezentációkat láthattunk. Azonban a közönség helyett a szakmai zsűri, Kocsis Lilla, Dez O’Conell és Schök Norbi vitatta meg kinek a kezébe kerüljön az aranyszínűre fújt Italicusos üveg. 

Az első helyezettnek járó aranyszínű Italicusos üveg és a hangosítás vezérlése

A harmadik helyen Pólyik Gergő végzett, a Good Spirit Bar bartendere sajátos humorával és remek előadásmódjával keverte a pinkes színű italát. A mindenkinek járó oklevél mellett Morafcsik Péter egy remek kis shakert is a kezébe nyomott gratulációja után.

Gergőt a 3. helyre repítette a grapefruit peel

Második helyezett Trömböczky Zoárd, aki a Brody Studios-t képviselve vehette át a  Koktélbolt által felajánlott shakert.

Zoárd csavar ...

Az első helyezett teljesen megérdemelte. Remek előadásmódján túl bevonta a zsűrit is, koktélját egy igazi festménnyel színesítette egyenesen Mexikóból, amihez az utolsó simításokat maguk a bírálók tették meg a poharaikkal és az aljára cseppentett festékkel. Az ital is remekül sikerült, mar az első korty után látszott az arcokon, hogy minden a helyén van itt. A jutalma szintén egy shaker, oklevél, a hőn áhított aranyszínű Italicus és a Barside work line alá tartozó Kötény Manufaktúra által készített csodás kötény.

The final touch...

Ja, és egy névvel még adós vagyok, Haraszti Ferenc, aki a Bécsben nagy sikerrel üzemelő Mr. Mendezből varázsolt hangulatot.

Az este embere, Haraszti Ferenc

A vendéglátásnak van egy olyan szegmense, hogy rendezvényezés. Minden nap új lehetőségekkel és kihívásokkal találod szembe magad. Számomra ilyen meglepetés volt, hogy az Agárdi Pálinkafőzde nagyszabású bemutatójára csöppentem, persze a rossz oldalon, a pult mögött álltam � 

Pálinkák mellett azért másról szólt a mai este. A cég prezentálta egy új szegmensét, a különféle párlatokat, amik közül hármat, a Whiskyt, Rumot és a Gint mutatták be. A tulajdonosok a színpadon ismertették életútjukat és hogy kerültek olyan gondolatok a fejükbe, hogy a pálinka mellett más italokkal is kísérletezzenek. A száraz tényeket Dreghiciu Gábor dobta fel azzal, hogy mindegyik italhoz készített egy remek kis koktélt, amit a közönség kis kotólók formályában megkóstolhatott. A whisky, rum és gin koktélok mellett egy 1934-es receptet is előkapart, amihez barackpálinka volt az alap. 

A kis bemutató után, a vendégeknek lehetőségük volt megkóstolni néhány long drinket a bemutatott italokból. 

Whisky Highball, Dark and Stormy és Gin Tonic mellett a Dark and Stormy kajszibarack pálinkával elkészített változatát is meg lehetett ízlelni. A whisky 3 év újhordós érlelés után egy Tokaji  hordóból szívja magába a végső ízjegyeket, a rumhoz használt élesztőtörzs az amerikai kontinensről került hozzájuk, a ginhez pedig próbáltak minél több hazai jellegű fűszernővényt használni, amikből talán a levendula dominál leginkább. 

A közönség kihasználta a lehetőséget (és persze azt, hogy ingyen ihatott �) és kipróbálta mind a 4 italt, azonban a mentes víz mellett ahogy várható volt, a Gin Tonic kombináció volt a legkapósabb. Remek estét zártam. Kellemes emberekkel dolgoztam együtt és volt lehetőségem kipróbálni az Agárdi szüretlen almalevét és a szőlőlevét is az alkoholmentes oldalról, nyammi � 
A pálinkákat kihagytam, mivel 2015. 04. 11.-ota nem iszom egy balul sikerült esküvő óta, de majd egyszer talán változni fog � 

Ja! És szuper jó volt dolgozni a kötény manufaktúra kötényeiben, �nagy pacsi nekik! 

A minap a peca végeztével, pergető partnerem a kezembe nyomott egy kopottas üvegben levő zöld löttyöt. Turbózd fel egy kis Unicum szilvával és egy remek kis ital lesz belőle.  
Szeretem a zöld színű dolgokat. Balis. Gyömbér, Bazsalikom, Bodza, ez szerepel az összetevők közt, mindet imádom, így rossz nem lehet az ital. Hazaérve lemostam magamról a sikeres horgászat következtében szerzett halszagot. Friss szerzeményem a konyhaasztalra tettem és nézegettem. Felnyitottam a kis szürke laptopom és mondom utánajárok mi is ez zöld szörnyeteg.  

A száraz tények, hogy az ital megszületése mögött a müncheni Loretta Bar-ban eladott hihetetlen mennyiségű Gin Basil Mule áll. Ennek egy alkoholmentes, buborékos változatát készítettek el a srácok, ami természetesen feldobható egy kis vodkával, ginnel de akar a mi kis Unicumunkkal is. Említésre kerül a kis kopottas üveg is, ami a ma olyan népszerű újrahasznosításnak az eredménye. “Say no to Plastic!” 

Lássuk a medvét mondtam. Az ajánlat szerint jégre töltöttem a Balis üdítőnket és a tetejére öntöttem rá óvatosan a szilvás Unicumot. A nagykönyv szerint egy kis lime is kellett volna bele, de a gyümölcsöskosaramban csak egy összeszáradt citromot találtam, sebaj. Az így kapott koktélunk egy bazsalikommal megspékelt Budapest Mule lett. Fotózgattam egy sort, aztán végre össze is rondítottam az italt egy keverőkanállal. Igazán kellemes frissítő nyári italt kaptunk belőle. Kár, hogy ilyen későn ért ide hozzánk, elmúlt a nyár, de bízom benne, hogy igy a következő nyáron már nagyobb visszhanggal és népszerűséggel találhatjuk meg ezt a kombinációt a teraszos bárok kínálatában. De természetesen Unicum nélkül, magában is remekül fogyasztható.

Milyen csodás Kedd! Ráadásul Szabadnapom is van! Így ezt kihasználva felkerekedtem és Budapest legjobb Negroni koktéljának kutatásába kezdtem. Negroni az egyik legismertebb és legkedveltebb olasz aperitívó koktél. Három összetevő egyenlő arányú keveréke egy kis narancshéjjal megspékelve. Népszerűségének hála elég sok bartender fantáziáját megmozgatta és mozgatja mind a mai napig, így rengeteg remek "twist" található az interneten szörfölve, de én nem elégedtem meg ennyivel, ki is szerettem volna őket próbálni. 

Mível hirtelen beborult az ég, így jobb választásom nem is lehetett volna elsőre, mint a High Note Skybar. Még a Bacardi Legacy döntőjében haverkodtam össze Lionellel, akiről közismert, hogy rajong a japán kultúráért és a bartenderek munkájáért. El is hiszem, én is élvezettel nézem a videókat, ahol kecses és nem felesleges mozdulatokkal készítik el a tökéletes italaikat a legnagyobb precizitással. Így nem is volt meglepő, hogy az általa készített Caorunn gines Negronit egy kis Sakeval dobta fel. Az általa használt Saké különlegessége, hogy több éves érlelt Sakékat vegyitettek össze egy üvegbe, ami igazán harmonikus ízzé állt össze. Figyelmembe ajánlotta még a Csokis Negronit is, amit a vendégek nagy előszeretettel fogyasztanak és a hely egyik slágere. Mivel nem vagyok ez nagy csokirajongó és egy ital egy hely elvet akarom követni, hogy végig érjek a tervezett útvonalon, így udvariasan visszautasítottam és egy kézfogas után elbúcsúztam a bazilika panorámájától. 

Mivel még csak dél volt, én pedig már túl voltam egy Negronin éhgyomorra, valami harapnivaló után néztem. Imádok színházba járni, és a Thália az egyik kedvencem. Mellette újult meg egy kis kávézó, ami teljesen más arculatot vett fel és egy kis mediterrán hangulatot árasztó aperitívó barrá alakult. Kihasználva az olasz vonalat, remek kis Bruschettakat fogyasztottam el reggeli gyanánt a Giselle-ben, természetesen egy klasszikus Negroni kíséretében. Mivel a Pisztáciás fagyi elfogyott, így kicsit letörve ballagtam át a következő állomásomra. 

A Good Spirit Barban nem várt meglepetés fogadott, mert éppen egy szimpatikus olasz úriember, Diego Ferrari tartott egy kis előadást az alacsony alkoholtartalmu koktélokról. Élvezettel hallgattam végig az előadást, és mivel a téma már korábban is foglalkoztatott, így meg is vásároltam a könyvét, mert koktélos könyvekből sosem elég. Mivel az eredeti célom a Negroni volt, így meg is kértem a mosolygós Kormos Ricsit, hogy keverjen nekem valami finomat. Az általa készített Negroni egy Mancino twist volt. A gin mellé a Rinomato bitter, Mancino vermut és egy csipetnyi cseresznyefavirágos vermut került. Illatra nagyon virágos, ízre valamilyen gyerekkori cukorkára emlékeztetett, de remekül összeállt a számban a keserűségével.
A BarZone-os Petivel és a Spirit Academy-s Dáviddal még váltottam pár szót, majd tovább sétáltam a Madách tér felé. 

A BarSide üde színfoltja a környéknek. A sok trash stílusú hely mellett igazi minőséget képviselnek és ez nem csak az italokra érvényes. Náluk folyamatosan Negroni hét van, mert a kínálatban állandóan szerepel 10 különleges negroni variáció. Nekem az egyik kedvencem a Mezcalos negroni. Érdekessége még a helynek, ha kedvet kaptál az otthoni italkeveréshez, náluk az eszközöket és az italokat is beszerezheted. Csak úgy mondom.  

A közelben található a Hotsy Totsy. A szesztilalmat életre keltő kis vagány gengszterbarlang a zászlóshajója ennek a NeroniWeeknek, hisz ők valóban aktívan részt is vesznek benne és támogatnak egy szervezetet a hivatalos oldalon keresztül. A külön erre az alkalomra összeállított kínálatból én a White Negronira voltam kíváncsi. A maffias kalapot viselő Ferenc segítségemre is sietett, hogy a negroni iránti vágyamat ki is élhesem. Elephant gin - amihez a fő ízt adó borókát Magyarországról szerzik be – volt az alap, amihez Suze és Lillet Blanc került. Egy nagy tömbjégre került az ital, hogy még tovbb élvezhessem az italt anélkül, hogy felvizesedne. Igazán kellemes virágos illat után ízében is ez dominált. Ha pont nem múlt héten lettem volna fodrásznál most beültem volna a bárban található borbélyhoz is. Milyen remek ötlet nem? Míg elkészül az italod, gyorsan csajozós frizurát (vagy figurát?) is összedobnak neked. Mivel ennyi Negronit nem lehet ép ésszel kibírni és a falon lévő Mona Lisa is egyre kevesebb ruhában mosolygott rám, így valami tápláló étel után néztem.  

A közelben található a BB'z, aminek a BBQ burgere még mindig nagy kedvencem. Természetesen ezt sem bírhattam ki Negroni nélkül, így Dorka egy Bombay-Martini Bitter-Martini Rubino kombinációt kevert nekem. És szerintem másnak is szívesen lekeveri a sokszor hajnali 4-ig tartó bulik hevében is. A fiatalos és mindig jó hangulatú helyre nagyon szeretek bejárni. Mivel kutyabarát, így ha éppen Boriskára kell vigyáznom is gyakran betérek. 

Valóban kezdett este lenni, így gondolkodtam még egy kilépő italon.  A környék helyeit végig gondolva a Klauzal utca irányába indultam el. Biztos vagyok benne, hogy a WarmUp kreatív srácai is remek Negroni variációkkal rukkolnának elő, és a Boutiq barban is nem csak egy Zwack Negronival tudtak volna meglepni, de valahogy a szívem haza húzott és kíváncsi voltam kollégám Dominik Ananászos Negroni koktéljára. Ugye a Klauzál utcában található Black Swan Budapest egyik legnagyobb slágere a Szarvasgombás Negroni, amit nagy szívvel ajánlok minden Zsürmének és újra fogékony embernek. Felüdülő érzés egy ilyen meleg nyári napon egy hűs koktélbárba betérni és helyet foglalni. Míg az italom készült, kaptam egy pohár uborkás vizet és eszembe jutott, hogy egész nap el is felejtkeztem egy igen fontos dologról, a hidratálásról. Pedig ez igen fontos része az italozásnak, ha nem szeretnénk másnap iszonyú fejfájásra ébredni és az estét is tovább és jobban bírjuk. Plantation Pineapple az alapja az italnak, Campari és a Carpano Antica Formula mellé egy csipetnyi Frangelico is kerül még. Ez a remek koktél úgy érzem jó lezárása lesz a tevékeny napnak. 

Szerintem a mai napon mindenki Negroni itala a top volt, így bátran ajánlom bárkinek az említett helyeket, ha vacsora előtt egy remek aperitívóval szeretnék meghozni az étvágyukat vagy csak élvezni barátaik társaságát. 

- Egy frissitő GinTonikot szeretnék inni! Mondja a kedves vendég. 

Mindig megkérdezem, hogy a GinToniknál milyen irányba mozduljunk el, citrusos vagy inkább a fűszeres vonalon? Egyre többen válasszák az utóbbit, sőt, sokan szeretnének túljutni a mainstream Hendrick's uborka-bors kombináción. Jó alternatíva lehet az Ophir gin a kardamomos dominanciájával, vagy a spanyol BCN gin egy remek FeverTree Mediterran tonikkal. Az én személyes kedvencem és legszívesebb ajánlásom pedig a GinMare. Tökéletes frissítő egy félbevágott koktélparadicsommal és egy szál friss rozmaringgal. Remek párosítás mellé az 1724 tonik a chilei cseresznyefák árnyékából. Meglepően jó kombináció még az ital egy szelet friss vagy szárított Mangóval is. Neten szörfölve akadtam bele egy videóra, ahol egy srác tudományos alapon vizsgálgatta a gintonikhoz járó kiegészítőket és pont a GinMare-hoz a mangót találta az egyik legmegfelelőbbnek.  

Volt egy vendégem, aki specifikusan kért tőlem egy GinMare, Mezcal és mascarpone sajtos italt. Mint kiderül Carlos kíváncsisága amiatt volt, mert ő maga is a GinMare-nak dolgozik. Mesélt kicsit a gin elkészítéséről, mikor panaszkodtam neki, hogy a weboldalon csak italreceptek vannak és medencébe ugrálós buli videok. Mondta, hogy a gin tulajdonosai szeretnék átadni a mediterrán térség életfilozófiáját, életérzését, ha már megannyi mediterrán fűszert használnak az italban, mint olívát, kakukkfüvet, bazsalikomot és rozmaringot, hogy csak párat említsek. Minden fűszerrel külön párlatot készítenek, majd ezt keveri össze egy fehér köpenyes laboráns, akinek köszönhetően a GinMare folyton azt a minőséget és ízvilágot adja, mint amit mi szeretünk benne. 

Pink Garden 

Természetesen egy gin nem marad meg csupán egy egyszerű tonikkal való felöntött long drinknek, hisz rengeteg koktél használja ki a jól variálhatóságát. Az egyik kedvenc tavaszi frissítőm a Pink Garden, ami a lágy színe mellett érvényesíti a tavaszi frissességet. Az egyik sokat használt zöldségem a retek, ami nem csak a vajaskenyeremen szerepel előszeretettel, hanem az italaimban is. Egy kisebb méretű retket összetörünk, 10ml 1:1-es cukorszirupot öntünk mellé és 20ml frissen facsart citromlevet. A GinMare kupakja tökéletes mérce, ha 50ml gint szeretnénk kimérni, mint jelen esetünkben az italhoz. Minden összetevőt jéggel jól összerázunk és egy behűtött, jéggel teli whiskey-s pohárba töltjük. Mivel 3 a magyar igazság, így 3 vékony szelet retket teszünk a tetejére díszítés gyanánt. Remekül illik a kis tengerparti barba, ahol a napszemüvegünkben ülve élvezzük a tenger felől érkező lágy sós szellőt a tapaszunkat eszegetve. 

Dirty Night in Barcelona 

Egy klasszikus sosem megy ki a divatból, főleg, ha Barcelonában mulatjuk az időnket. Miután megnéztük a Barcelona focimeccsét, érdemes körülnézni a városba és átadnunk magunkat a helyi lányok vendégszeretetének. Valamelyik csinos menyecske biztos elő tud kapni egy üveg jó minőségű olíva bogyót, aminek a levéből 20ml-t hozzáöntünk a csipetnyi, mondjuk 10ml száraz vermutot tartalmazó GinMare martinihez. Díszítés gyanánt valamelyik parkban található rozmaringbokorról tépjünk le egy szárat, tűzdeljük meg olíva bogyóval és dobjuk az italunkba. Ne aggódj, 2-3 ilyen martini elfogyasztása után garantáltan Barcelonában marad az, ami Barcelonában történt ;) , hacsak nem voltál Live-ban az éjjel közepén az instagrammon... 

Red Snapper 

Ajtócsapódásra ébredsz és hirtelen felébredve a bevillanó emlékképek után a pénztárcádat keresed a földön heverő nadrágod zsebébe, megnyugvással tudatosul benned, hogy minden iratod megvan. Viszont a lánynak nem emlékszel az arcára, se a nevére, bár lehet, hogy jobb is... 
A hotel bárjában Pedro hasonló állapotban fogad, mint ahogy te is érzed magad. Meggyötört arccal rápillantasz a bartenderünkre és ő már tudja mi kell neked. A shaker aljába egy jő adag füstös tengeri sót morzsol az ujjaival. Megfogja a bors őrlőt és bátran beleteker. 2 csepp tabasco után megáll egy pillanatra, de aztán tovább dolgozik a keze és egy harmadik is belecseppen a keverékbe. 4-5 öntésnyi Worchestershire szósz után letekeri a GinMare kupakját és színültig tölti azt. A paradicsomlé adja meg a végső lökést. Szükséged van a sok vitaminra, ami benne található. Pedro néhány ügyes throwing mozdulattal összekeveri az italt és egy előre behűtött pohárban jég nélkül szervírozza. Egy zöld zellerszárral színesíti az életmentő italt. 3 korty elfogyasztása után érzed, hogy a kapszaicin dolgozni kezd és szabadul fel az agyadban a boldogsághormon, amitől a fejfájásod enyhülni kezd. Még csak az első estéd volt Barcelonaban, 5 még előtted van, de már most imádod ezt a várost... 

A jó hír az, hogy a RyanAir-nél akciósak a jegyek Barcelonába, de ha nem akarsz várni és teraszodon ülve szeretnéd élvezni az italokat a napfényben, akkor a WhiskyNet üzletében már ma beszerezheted magadnak, persze ha még eddig nem volt ott a polcodon ;) 

Nem tagadom, mindig is közel állt hozzám a szilva. De inkább a gombóc, mintsem a pálinka formájában. Mivel a nyakunkon a nyár, és vele együtt a forróság is, így megfelelő védőitalról kell gondoskodom míg otthon a meleg lakásban várom, hogy a gép kimossa a nyaralás alatt felgyülemlett ruhákat. Gondoltam, hogy igyak egy jó GinTonikot? De a kezembe akadt néhány, a napokban szerzett szuper kinézetű talpas pohár, amin Unicum Szilva felírat díszeleg. Ohh! Egy jó kis Zwack Szóda lesz a megoldás! A fagyasztóból elő is vettem egy tömb jeget, ami mire elkészítem a koktélt, pont fel fog melegedni annyira, hogy finom mozdulatokkal le tudjak belőle vágni egy szeletet, ami pont belefér a pohárba. A leszelt tömbjég kisebb felülettel rendelkezik mintha több kockát használtam volna, igy lassabban fog olvadni mintha az eredeti recept szerint, zúzott jéggel készíteném. Így tovább marad élvezhető az ital felvizesedés nélkül. (Bár nem tartott sokáig így sem... :-D ) 

Leszeltem az alaposan megmosott citrom héjából két darabot, amiket a pohár szája felett kissé megcsavartam és beledobtam, hogy az illóolajok szépen kijöjjenek és aromát adjanak az italnak. Ugyanígy jártam el a naranccsal is. A citromot ismét kézbe fogtam és a nagyitól örökölt citromfacsaró segítségével a levét kipréseltem, amiből 20ml-t a pohárba öntöttem. Mivel az alapszeszünk is édeskés, ezért kevesebb cukorszirupot, úgy 15ml-t öntöttem még a pohárba. Ja! Ezt a koktélt nem fogom rázni, hanem a pohárban fogom felépíteni. Ezt elfelejtettem mondani az elején, így most, aki odaképzelte olvasás közben a shakert is a kis konyhaasztalomra, attól elnézést kérek. Elérkeztem arra a pontra, amikor is megfogtam a Gömbkólát és 40ml-t kimérve a poharamba töltöttem. Mielőtt nyakon öntöttemvolna egy kis szódával, levágtam a jegemet.  


Egy IKEA-s vágódeszkára tettem a darab jeget a legsimább felületével, a nagy disznóölő késsel pedig finoman elkezdtem vágni a jeget. Mikor egy jó, 1-2mm-es kis árkot képeztem a jégen, rajta hagytam a kést és egy törőfával finoman ütögettem a kés hátát végig a jégre merőlegesen tartva. Az egyik kis ütésnél pedig szépen elvált egymástól a két jégdarab. Wunderbar! A kis jéghegyem pont beleillett a pohárba, már csak az volt hátra, hogy felöntsem szódával a koktélt. A jeget kissé megemeltem pár alkalommal egy csipesz segítségével, hogy visszazuhanva összekeverje az italomat. Még a díszítés maradt hátra, ami egy hámozóval, hosszanti irányból leszedett uborkaszelet jelentett. Ezt finoman korbetekertem a pohár szélén belülről. Közel hajolva a friss uborka illat megjobban ínycsiklandozóvá tette a kis italom.

Már csak a megfelelő pillanatot kellett megvárnom, hogy a sárga villamos elrobogjon a hattérben miközben a koktélt fotózom a fehérvári úti kis albérlet ablakában. És végre megérkezett, igy más nincs hátra, csak élvezni az enyhén bubis felfrissítő italt. Nincs is jobb, mint így kezdeni a hetfőt! Legyen boldog hetetek! 

1848 Március 15. Petőfi és barátai egy kör Unicummal indították a napot a Pilvax kávéházban. A többi pedig már történelem. Gondolkodtam én is, milyen nemzetünkre jellemzővel rukkoljak elő a forradalom és szabadságharcra emlékezve. Valami pálinkás legyen? Netán Unicummal keverjek valami hazait? Szeretem a színeket. Szeretem a Nemzeti Lobogó színeit.  

A shakerem aljába egy koktélparadicsomot teszek. Egy törőfával szétnyomkodom és 50ml gint mérek rá. Az ablakban mindig van egy cserépben friss bazsalikom. Sokat főzők olaszos ételeket, aminek egyik fő fűszere a bazsalikom. Szeretem frissen. Tenyerembe fogom a letépett friss leveleket és tapsolok egyet. Kicsit megtorom a leveleket a tapssal, mint a mojito készítésnél a mentát. Egy Collins-os pohár aljába beleteszem őket, majd a pohár méretéhez faragott jeget teszek bele. A paradicsomos gint leszűröm a szokásos keletnémet műanyag teaszűrőmmel párszor, míg nem maradnak benne a paradicsom húsának apró darabkái. Egy kicsiny savanyítás sem árthat a koktélunknak. A kezem ügyébe most egy darab citrom került. Ebből kézzel úgy 5ml-t facsarok ki, nem szeretném nagyon citrusos irányba elvinni az italt. A pohárba öntöm a paradicsomos gint és a citromlevet majd felöntöm tonikkal. Félbevágok egy koktélparadicsomot és a tetejére helyezem.  

Csodálatos látni ahogy nemzeti színeink megjelennek egy pohár frissítő nedűben aminek kortyolása teljesen a szabadság érzetét adja nekünk. A reggeli csodás napfényben bele is merülök a fogyasztásában, majd hirtelen tudatosul bennem, hogy a szabadság érzete csupán illúzió, mennem kell dolgozni, mert egy vendéglátósnak nincsenek ünnepnapjai...

Itt a tavasz, igy első körben minden szép zöld lesz (mint a konyhaszekrényben felejtett kenyér...) mielőtt a virágok megmutatják a maguk szépségét. A tavaszi nagytakarítással együtt érkezik a tavaszi fáradtság. Egyeseknél mint nálam, ez felcserélődik és előbb fáradok el minthogy neki kezdenék takarítani a 28nm-es kis bűnbarlangomban.

A hűtőmben egy fél uborka árválkodik némi lime-val karöltve. Pár szeletet vágok az uborkából a szendvicsem mellé, párat további szeletet pedig beledobok a shakerbe. A 190Ft-os fokhagymatörő bottal szét trancsírozom az uborkákat. Frissen kifacsarom a lime levét és 30ml-t ráöntök az uborka tetemekre. Valami kis édesség is kell, ne induljon ilyen keserűen a reggelem. A múltkori IKEA-s kalandom következtében, nemi bodzaszörp is került a birtokomba. De a Piroska és egyéb boltokban fellelhető szörpök szintén alkalmasak hogy a bűnös italozásunkat szolgálják. A bodzaszörpből 30ml kerül bele, bár utólag 25ml is elég lett volna. Ha így összerázom tökéletes kis limonádé alap lehetne, de mik vagyunk mi, Kislányok? Dehogy! Egy csodás keddi reggelt nem indíthatunk Gin nélkül. 50ml Hendrick's kerül a koktélba. 60ml volt az eredeti tervem, de ennyi nem volt már az üvegben, ezt az 50ml-t is úgy kellett kifacsarnom belőle.

Egy nagy darab jéggel az egészet jól összeráztam, csak úgy kopogott benne a nagy darab jég. Az egészet egy műanyag keletnémet teaszűrővel szűrtem le. A mélyhűtőből kivettem a fagyott poharat és az ablakba helyezett vágódeszkára raktam. Kitöltöttem az italt, háttérbe elhelyeztem az üres Hendrick's-es üveget és vártam a villamosra, hogy néhány képet tudjak csinálni a telefonommal. Mert ugye villamos nélkül, nem az igazi a koktélos fotó. Eszembe jutott, hogy semmi díszítést sem tettem rá. A csoffadt uborkából vágtam egy papírvékony szeletet amit szépen felhelyeztem az ital felszínére, szerencsémre meg is állt ott. Jött az újabb várakozás, persze pont most nem jött egy villamos sem. Azért 7 perces szobrozás utan végre sikerült egy villamost is elkapnom és szerintem jó szögből képet készíteni. 

Most pedig már a gép elött szürcsölöm a finom kis nedüt míg ezeket a sorokat írom a gépen. Egeszségünkre és boldog keddet :)

Talán még nem említettem semmit sem arról, hogy mi tevő legyél akkor mikor a barátaidnál egy házibuliban rögtönöződ kell egy koktélt vagy éppen minden eszközöd a munkahelyeden van, de az esti randidnál be akarsz vágódni otthon.  
Ilyenkor kell alkalmaznod minden olyan dolgot, amit találsz a konyhában. 

Mondanám azt, hogy nincs szükséged semmi fancy shakerre, mert egy üres csemegeuborkás üvegből meg is van a szükséges rázópoharad. Nyugodtan beletölthetted az összetevőket és összerázhatod jó sok jéggel, persze mielőtt jól kimostad az üveget. Vagy ha keverni kell a koktélt, egy leveseskanál tökéletesen megoldja a feladatot. 

Apropó. A jég. Most, hogy igencsak hűvös van kint, egy dobozba vizet engedsz és kint hagyod az udvaron, akkor remekül megfagy és lesz jeged, persze lefedve, hogy az utca pora ne szennyezze be. Vagy egyszerűbb, ha a mélyhűtőbe vizet teszel egy IKEA-s ételtároló dobozba es szepen megfagy a nagyi levese mellett másnapra. Egy kis kézügyeséggel es persze óvatossággal egy késsel nagyobb darabokra lehet bontani, ami kivalóan megfelel a koktél készítéshez, illetve akar a pohárban is jól mutat egy nagy darab faragott jég, ami tovább tart hidegen, kevésbé oldódik, így tovább élvezheted az általad készített kiváló italt. 
De ha nem akarsz ennyire mélyen belemenni, akkor egy sima jégtálcát helyezel be és a kis jégkockákkal szórakozol amik kb. 1 koktél elkészítésére elegendőek, vagy a benzinkúton is vehetsz egy zsák jeget, ami elég egy bemelegítős koktélpartira. 

Nos, elméletben van jegünk, gyakorlatban van egy dunsztosüvegünk. 

Koktéloknál ugye vannak a követhetetlen mértékegységű összetevők. Igazából ami fontos, azok az arányok. Nem igényel főiskolai matematikai előképzettséget, hogy kikövetkeztessük miből mennyi kell, de a pontos méréshez előkereshetjük anyu egyik mérőedényét, amivel a mezespuszedlihez méri ki az alapanyagokat a vasárnap sütögetéskor.  
Vagy használhatunk célszerűbb eszközt is. Mivel minden háztartásban akad jó pálinka, ezért egy felespohár is lapul a szekrényben.  
Vegyük példának az én Honeymoon in Budapest koktélomat. Az alapja 40ml Amaretto, amit most egy színültig töltött felespohár fog jelenteni. A másik összetevő Unicum Szilva, amiből szintén egy felespohárnyi kerül az italba. A további két alapanyagból 20ml kell, ami jelen esetünkben a feles pohár felét jelenti. Így 20ml mézszirup kerül bele és 20ml citromlé. 

A citromlé facsarásához sem kell a bárokban gyakorta látott citrusfacsaró, vagy más, TeleShop-ból rendelhető szerkezet. Egy fél citrus kifacsarásához tökéletesen megfelel, egy a szekrényben 40 éve lévő lengyelpiacos műanyag citromfacsaró. 

A mézszirup elkészítéséhez pedig csak összekeverünk egy felespohárnyi mézet ugyanennyi langyos vizzel.

Tehát minden összetevőnket beletettük a befőttes üvegbe és jól össze is ráztuk a házi készítésű jegünkkel.  

A kész koktélunkat le is szűrhetjük, mikor a pohárba töltjük. Használhatunk egy szintén lengyelpiacos (vagy manapság már kínai) műanyag teaszűrőt, hogy a keletkezett kisebb jégdarabok és a citromlé finom rostjai ne okozzanak törést az italunk élvezésében. De ez már tényleg csak egy apró és elhagyható részlet.

Anyu legszebb kristálypoharáiban csodásan mutat a kis házibarkács koktélunk.

Persze, hogy be vagyok szarva, életem első koktélversenye. Nem kellene paráznom, nem számítok esélyesnek, de még így is remeg a kezem néhány feles után. Ráadásul nem csak a kamera és a zsűri van itt, hanem vagy 70 másik ember akik engem néznek, közben Dobó Kata nem Pepsit kér, hanem egy kis figyelmet nekem és olvassa a soraimat. 

Szerencsére a kamera fénye elvakít, igy nem látok semmit, se a zsűrit, se az embereket, csak Kati vörös göndör haját. 

Letudom a kötelező Daiquiri-t és belekezdek a mondandómba. 

Nagyapám a győri Rába Vagon- és Gépgyárban dolgozott és néhány Ikaruszos mérnökkel olyan szerencsés helyzetbe került, hogy két hetet Kubában tölthetett a Szocialista Barátság jegyében. Kalandozásuk részleteit a kezemben tartott naplóban jegyezte fel amit nem is olyan régen találtam meg. Történetének állandó szereplői voltak a folyton borvirágos orrú Lajos, a sánta Tamás és Javier aki folyton kis üvegeket rejtegetett a zakója zsebében. 

De nem csak nagyapám, más is eljutott Kubába, igaz pár évvel korábban. Ez a tejfeles szájú 16 éves az, aki miatt mi mind itt vagyunk ezen a koktélversenyen. 1830-ban Facundo Bardí Massó megérkezett az ígéret földjére es évekkel később felépítette a ma Bacardí néven ismert Brandet. Uttörőnek számítva megalkotta az első fehér rumot aktív szenes szűrésnek köszönhetően ami akkor kuriózumnak számított. 

A Tescoban sétálva hatalmas betűkkel írták ki, hogy Spanyol Citrom. Gondoltam ez szimbolizálja majd Bacardí származását, hisz spanyol honból vándorolt ki egy új élet reményében. A felkészülés alatt már facsartam egy üvegcsényi citromlevet, amiből 20ml kerül az italomba. 

Nagyapám nem szeretett nagyanyámmal veszekedni, így idejének nagy részét munkával töltötte vagy kint volt a kertben a méheinél. Méhészkedésnek hála mindig volt méz a családnál, igy cukor helyett szinte mindent ezzel édesítettek. Kedvencük volt az akácméz ami ma már hungaricumnak számít és az EU-ban található akácméz több mint a fele Magyarországról származik. Mivel a mézzel elég nehéz dolgozni, így egy 1:1 arányú mézszirupot készítettem amit még feldobtam egy kicsit. 

Mi más hungaricum kapcsolódik még az étkezésünkhöz? Hát persze, hogy a pirospaprika! (itt felemeltem egy füzér paprikát a jobb láthatóság szempontjából)  Így egy szem megtermett csípös pirospaprikát aztattam jó 2 órán keresztül a mézszirupomban. 
Ebből 20ml kerül minden egyes italba. 

Ha már a hungaricumoknal tartunk nem szabad kihagynunk az Unicumot sem. Hogy őszinte legyek én nagyon szeretem ezt a pár éve megjelent szilvas változatot ami sokkal lágyabb és élvezetesebb inni. Ha nagyapám megérte volna és megkóstolja biztos azt mondja, hogy mi ez a lónyál édes fiam? 
Ennek ellenére en teszek 20ml-t az italba. 

Most felolvasnék egy röpke részletet nagyapám naplójából. 

Mikor olvastam ezt a jellemzést, nekem egyből a Bacardi Carta Blanca jutott eszembe. Biztos vagyok benne, hogy a 70es évek elején nem Bacardí-t kóstoltak, mivel a forradalom után tudvalevőleg a család és a gyártás is elhagyta Kuba szigetét. 
40ml-t használok az italomba adva némi frissességet a koktélhoz. 

Minden összetevővel megvagyunk így már csak jéggel jól össze kell ráznunk a koktélunkat. Mivel a hagyományos piros paprikánk elég nagy és ormótlan igy egy kisebb változatú chilit vágtam be kissé és helyeztem a lehűtött pohár szélére díszítés gyanánt. 

Nagyapám ugye két hetet töltött Rummámorban Kuba szigetén és ezalatt szoros barátságot kötött Javierrel. Olyannyira, hogy rendszeresen leveleztek. 13 év levelezését tartom itt a kezemben (közben kiveszek két borítékot amik a versenynek vannak címezve és a zsűri elé teszem, ez lesz az ital alátétje) azért csak 13 évet mert nagyapám eltávozott közülünk. Az ő két hét alat köttetett barátságuk tényleg egy életre szólt. És a barátaink a mi választott családunk, nem hiába kezdte Javier minden egyes levelét úgy, hogy: 

Mi Hermano Húngaró, azaz, az én magyar testvérem. 

Köszönöm szépen! 

A remegés még mindig a kezemben volt, úgy pakoltam össze a dolgaimat. Ugyanakkor jóleső megkönnyebbülés volt túllenni ezen. Es be kell lássam, felesleges volt izgulnom mert senki sem harapta le a fejem, inkább csak kezet nyújtott a zsűri és gratulált. A pultot elhagyva éppen Dobó Kata kóstolta az italomat, mellette elhaladva rámosolyogtam és - Remélem ízlik szavakat nyögtem ki dadogva és tovább is slisszoltam.  

Remek élmény volt és nagy megtiszteltetés, hogy bekerültem én is eme 20 ember közé. Rengeteget tanultam amit remélem a következő évben kamatoztatni is tudok az újabb megmérettetésen ;)

ui: A történetem és annak szereplői kitaláltak. Valósággal való egyezésük csupán a véletlen műve.